A befektetési alapokra általában a jövőbeni nyugdíjas korra vagy gyermekeink oktatására szánt pénz befektetésével összefüggésben gondolunk. Az egyéni nyugdíjalapok alternatívájaként tekinteni erre a fajta befektetésre különösen a jelenleg negyvenes éveikben járó generáció körében gyakori. De hogyan kezdjünk el így befektetni?
Befektetési alap – mi is ez?
A befektetési alap a kollektív befektetés egyik módja. Más szóval, a résztvevők egy bizonyos eszközbe fektetik a tőkéjüket, annak jövőbeli értéknövekedését prognosztizálva. Ez a fajta befektetés sok tekintetben nagyon hasonlít az egyéni befektetéshez; a befektetés jellegétől függően az alapok lehetnek nagyobb vagy kisebb kockázatúak, hosszabb vagy rövidebb távúak.
Miért választják tehát a befektetők az alapokat ahelyett, hogy saját maguk szaporítanák a tőkéjüket? Leginkább azért, mert egy befektetési alap lehetőséget ad arra, hogy olyan eszközbe fektessen be, amely drágább, mint amit egy egyéni vállalkozó megengedhetne magának. A nagy tőke mindig előny, mert több befektetési lehetőséget ad. Emellett a befektetésnek ez a formája számít az egyik legrugalmasabbnak; a legtöbb alaphoz bármikor lehet csatlakozni, és később a befektetési jegyek is szabadon továbbértékesíthetők.
Erős szabályozási jellemzőik miatt a befektetési alapoknak nem lehetnek rejtett költségeik sem, a jutalékokról és kezelési díjakról pedig általában minden információt átlátható módon adnak meg – még olyanok számára is, akik még soha nem fektették be megtakarításaikat.
Mi a befektetési alapok befektetési területének kritériuma?
Minden alap meghatározott befektetési területi kritériummal rendelkezik. Ez nem többet és nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy az alap milyen piacra tervez befektetni.
Vannak tehát olyan alapok, amelyek a befektetési területe például külföldi vállalatok részvényei. Más alapok ingatlanokon vagy nyersanyagokon és nemesfémeken alapulhatnak. Léteznek olyan alapok, amelyek az alternatív piacokon tevékenykednek.
Amint azt a fent említett példákból megítélheti, a befektetési területek nagyon szélesek lehetnek, és a választott alaptól függően változnak. Valószínűleg nem szükséges kiemelni, hogy az ingatlanbefektetés jelentősen különbözik a devizapiaci tőkeallokációtól. Más szóval a „befektetési alap” gyűjtőfogalom csak a befektetés módjáról (a tőke kollektív allokálása) tájékoztat; a befektetés típusáról nem ad információt.
Mivel a terület kritériuma nagyon széles, és ott van még az alap futamidejének és céljának kérdése is, nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs két egyforma befektetési alap, és a befektetéssel kapcsolatos kockázat a választott stratégiától függően jelentősen eltér. Léteznek stabil alapok, amelyek a tőke biztonságát hivatottak biztosítani; és léteznek agresszív alapok, amelyek kockázatot jelentenek, de akár évi +35%-os hozamot is kínálnak.
Az alapokba helyezett befektetés megtérülését meghatározó módszerek
Legalább néhány módszer létezik a befektetési alapok hozamának kiszámítására. A legnépszerűbb azonban a benchmark módszer. Ez abból áll, hogy az eredményeket összehasonlítják az alap politikájának nyilatkozatában általában meghatározott sémával. E módszer szerint a meghatározott részvételi egységek értéke idővel változik. Az ilyen befektetési jegyeket a befektető eladhatja, miután értékük növekedett.
Más módszerek közé tartozik egy külső sémával való összehasonlítás (ez lehet pl. egy meghatározott index) vagy időről időre osztalék kézhezvétele; az alap által az adott időszakban realizált teljes nyereség vagy a nyereség egy része után.
Hogyan fektessünk be befektetési alapokba – a befektetés szabályai
Mint a legtöbb befektetési forma esetében, a tőke diverzifikálása egy jó, követendő szabály. A tőke több különböző alap között történő megosztása szintén minimalizálja a befektetéssel kapcsolatos kockázatot.
Mielőtt befektetne egy alapba, meg kell határoznia a befektetési célját (a tőke biztosítása, a tőke megsokszorozása), a befektetés időtartamát, és, ami a legfontosabb, az elviselhető befektetési kockázati szintet is. Ha online alapba fektet, előfordulhat, hogy az ügynök (általában egy bank vagy brókerház) jutalékával vagy kezelési költségével kapcsolatos további költségeket is fedeznie kell. Az optimális befektetési alap keresésekor ezeket is figyelembe kell venni.
A befektetési alapok mögötti elképzelés
Mint már említettük, a befektetési alapok mögött álló fő gondolat egy közös tőke létrehozása, amely számos résztvevő betéteiből áll. Egy ilyen megoldás segít olyan piacokon befektetni, amelyek egy magánszemély számára elérhetetlenek lennének, ha nem állna rendelkezésére elegendő pénz pl. egy ingatlan, nagy mennyiségű nyersanyag vagy egy adott külföldi vállalat részvényeinek megvásárlására. Más szóval egy befektetési alap több befektetési lehetőséget kínál. Sok esetben egy adott szervezet (pl. egy vállalkozás) vagyonának egy részét is biztosíthatja, hogy elkerülje a tőke egy részének hosszú távú, pl. az infláció miatti elvesztését.
A befektetési alapok jó megoldást jelentenek azoknak a vállalkozóknak és befektetőknek, akik olyan piacokon akarnak szerencsét próbálni, amelyek belépésekor nagy tőkét igényelnek. A kevésbé kockázatos alapok a befektetés átláthatóbb és kevésbé megterhelő módját jelentik azok számára is, akik forrásaik egy részét szeretnék biztosítani.
Tágabb összefüggésben nehéz egyértelműen megmondani, hogy az alapok jobb vagy rosszabb megoldást jelentenek-e, mint az egyéni befektetések. A kevésbé kockázatos alapok azonban mindenképpen jó kiindulópontot jelentenek annak, aki még soha nem foglalkozott befektetéssel.